A nyolcvanas évek közepén Pádis vidékét kaliforniai turisták keresték fel. Bejárták a leghíresebb helyeket és amit láttak, lenyűgözte őket. Számukra az volt a meglepő, hogy egy ilyen, aránylag kis területen, mennyi természeti szépség zsúfolódott össze. Megjegyezték, hogy bár náluk a Sziklás-hegységben grandiózusabb látnivalók vannak, ezek egymástól száz vagy akár ezer mérföldnyi távolságra találhatók. Míg itt minden szinte karnyújtásnyira van, ott repülővel, vonattal vagy autóval kell ezen helyeket megközelíteni.

A természet elkényeztetett bennünket azzal a sok szebbnél szebb karsztjelenségével, melyek az Erdélyi-Szigethegységet, a “Kelet Svájcát”, Európa- sőt világhíressé teszik.

A Bihar-hegység az Erdélyi-Szigethegység központi része. Tágabb értelemben magába foglalja a Körösök és a Berettyó vízgyűjtőit, a tulajdonképpeni Bihar-hegységhez csatlakoztatva a Vigyázót ( M-ţii Vlădeasa ), a Béli-hegységet ( M-ţii Codru Moma ), a Királyerdőt (M-ţii Pădurea Craiului), a Réz-hegységet ( M-ţii Plopişului ) és a Meszest (M-ţii Meseş ).

A Bihar-hegység megismerésének kezdetét a XVIII. század második felére tehetjük, de az első részletes, átfogó mű, a német nyelvű “Das Bihargebirge” c. gazdagon és térképekkel is illusztrált könyv 1863-ban jelent meg, Dr. Adolf Schmidl, a budapesti Műegyetem földrajz, statisztika és történelem professzorának tollából. A könyv a professzor 1858-1861 közötti kutatásait írja le és azt a következtetést vonja le, hogy “a Bihar-hegység a monarchia legérdekesebb vidékei közé tartozik”.

Az első magyar nyelvű turistakalauzt K.Nagy Sándor (1845-1921), nagyváradi jogász adta ki három kötetben, 1883-1888 között, “BIHAR-ORSZÁG” címmel. Mindkét mű ma már könyvészeti ritkaságnak számít.

Ezeket a leírásokat megismerve, Seprősi Czárán Gyula (1847-1906) tudását, vagyonát és egészségét feláldozva, egy negyedévszázadon át foglalkozik a Bihar-hegység és a környező vidék turisztikai feltárásával, leírásával, utak és ösvények létesítésével valamint túrák szervezésével. Korai és váratlan halála megdöbbenést kelt az akkori turisták között.Távozása hatalmas űrt hagy a századfordulón virágzó bihari és aradi turizmus terén.

† Daday János